2011. november 8., kedd

Mogyorókrémes derelye krumplipüréből

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen háziasszony, aki nem mindig találja el a készítendő ételek mennyiségét (esetünkben krumplipüré), és több lesz, mint amennyi kellene. Nincs baj azzal sem, ha két napig esszük ugyanazt, de miért is ne készülhetne a maradék krumplipüréből másnapra valami édes finomság?
Anyósomtól tanultam, hogy az előző napi krumplipüréből liszttel összegyúrva nyugodtan lehet gombócot, nudlit készíteni. Mivel a fiúk szeretik a Nutellás gombócot, amit néha rendeltünk egy ebédkiszállítótól, ezért gondoltam, magam is kipróbálom. Na, kétbalkéz ismét befigyel, nekem bizony nem ment a gombóc alakítás ezzel a képlékeny töltelékkel. Előttem a kinyújtott, négyzetekre vágott tészta, valamit csak kezdeni kell vele. Így  a négyzetek (azóta téglalapokból készítem, úgy egyszerűbb) közepére halmoztam a mogyorókrémet, majd ahelyett, hogy gombócot próbáltam volna formázni, egyszerűen félbehajtottam, és villával az oldalakat összenyomkodtam. Ezután már csak arra kell figyelni, hogy a villa hegyével ne szúrjuk ki a töltött részt. Ennyi. Lehet főzni. Pirított zsemlemorzsába forgatva, porcukorral isteni. :D

2011. november 6., vasárnap

Kakaós kalács kenyérsütőgépben

Eredetileg ezt a receptet készítetettem el kenyérsütőgépben. Természetesen bár az íze jó lett, a kalács teteje beesett: itt is befigyelt a két bal kéz. Nem adtam föl, egy kicsit alakítottam a recepten, és a kenyérsütőt már csak dagasztásra, kelesztésre használtam, de a kalács a sütőben sült. Remek lett. :)
Figyelmeztetés: csak édesszájúaknak. :D

Hozzávalók (a kenyérsütőgépbe pakolás sorrendjében):

  • 3 dl langyos tej
  • 5 dkg felkockázott, lágy margarin
  • 7 púpozott evőkanál cukor
  • 2 evőkanál kakaópor (cukrozatlan)
  • csipet só
  • 50 dkg liszt
  • 1 csomag szárított élesztő
Elkészítés:

A hozzávalókat a fenti sorrendben beleteszem a kenyérsütőbe, és dagasztás programot indítok. Amikor ez lejárt, lisztezett munkafelületen egy kicsit átgyúrom a tésztát, esetleg belekeverek egy tábla felkockázott csokit (ma éppen fehéret), majd vékonyan kiolajozott formába helyezem. Nedves konyharuha alatt még 30 percet pihentetem, miközben a sütőt 180 fokra előmelegítem. A pihentetés után az előmelegített sütőben nagyjából 35 percig (tűpróbáig) sütöm. Ha a teteje hamarabb kezdene barnulni, sütőpapírral elefedve sütöm míg kész nem lesz. Miután kihűlt, szeletelem. Már ha bírok addig várni. :D

Habcsók

Bizony sokszor előfordul nálam is, hogy süteménykészítés után a nyakamon marad a tojásfehérje. Az ezt követő napokban valamikor tehát habcsók sütésre kerül a sor. A dolog pofonegyszerű: fehérjénként 10 dkg porcukorral kemény tojásfehérjehabot készítünk. Ennek titka, hogy mindig a legalacsonyabb fokozaton kezdjük a keverést, és cukrot a keményedő habba apránként keverjük bele. Állítólag, ha egy-két csepp ecetet is keverünk bele, fényes lesz a kész édesség, bár én ezt még nem tapasztaltam. Na ja, nem is készítettem sokszor. :P A fehérjehabból habzsák segítségével (vagy kiskanállal) sütőpapírral bélelt tepsire halmokat készítek. Előmelegített langyos (!) sütőben szárítom, ez nálam nagyjából 75-100 celsius volt, légkeveréses sütőben, 10-15 perc. Ne feledjétek, minden sütő más, sajnos mindenkinek a saját bőrén kell ezt megtapasztalni.
És hogy hogyan tudjuk feldobni a snassz kis habcsókunkat? Keverhetünk bele kevés kakaóport, vagy pár csepp szörpöt, gyümölcslevet, vagy sütés előtt nyomhatunk a halmocskák tetejére egy kis diót. A variációknak csak a fantáziánk és a kamránk tartalma szab határt. :D

Színes mécsestartók bébiételes üvegből

Hozzávalók:

  • bébiételes üveg
  • színes krepp-papírok
  • ragasztó (hobby- vagy decoupage-ragasztó)
  • drót
  • ecset (lapos vagy decoupage-ecset)



Elkészítés:

A bébiételes üvegeket kimossuk. Száradásig a színes krepp-papírokból kisebb-nagyobb cafatokat tépkedünk. Amikor az üvegek megszáradtak, drótból fogantyúkat készítünk az üvegekre. Amikor ezzel készen vagyunk, ragasztóval vékonyan lekenjük az üveg felületét, és elhelyezzük rajta a papírdarabokat. Az sem baj, ha ezek átfedésbe kerülnek, ezzel világításnál még szebb hatást érhetünk el. Óvatosan bánjunk a papírral, mert nagyon könnyen elszakad. Az átfedő részeket óvatosan ismét kenjük át ragasztóval. Ha minden a helyére került, nincs más dolgunk, mint megvárni a száradást, és beletenni a mécsest.


2011. november 3., csütörtök

Elhavazott napok hó nélkül: Halloween, Mindenszentek és halottak napja

Az elmúlt napokban nem jutottam el odáig, hogy bármit is írjak, mert (bár nem szó szerint), de rettentően elhavazódtam. Lenne rengeteg feltölteni való képem, videóm, mert abszolút nem tétlenkedtem, de mind ott hevernek letöltésre várva. Prózai az ok: sikerült (remélhetőleg csak átmenetileg) használhatatlanná tennem a laptopot, amiről napközben elszórakozgattam a bloggal. A pc-hez meg nem érek rá feljönni. Oké, most is itt vagyok, fél órára, aztán csók. Szóval míg várom, hogy a Jóisten megszán és ad lehetőséget a gép megjavítására, csak gyorsan leírom, miket is csináltunk. Bizony, csinálTUNK, mert a kreatívkodásból jelentősen kivette a részét 7 éves nagyfiam is. Tehát kezdődjék a felsorolás:
Hétfő, kicsiny falunkban immár a harmadik töklámpás est ideje. Ugyan bébiszitter hiányában nem jutottunk el a fiúval, mi is kivettük a részünket a töklámpás készítésből: faragtunk 2 tököt. Reni barátnémtól loptuk az ötletet már három éve, de ennyi idő alatt sem jutottam hozzá, hogy elkészítsem: bébiételes üvegből színes mécsestartók készültek. Nagyfiam örömmel tépdeste hozzá a krepp papírt. :) Gyönyörűen világítanak azóta is az ablakpárkányon, a halottak napjára kitett mécsesekkel kiegészülve.
Készült még sütőben sült házi kenyér. Igazi sikertörténet. A sok balsiker nem szegte kedvem, most csak keleszteni, dagasztani használtam a kenyérsütőgépet, és a sütőben sült a kenyér. Ropogós volt, porhanyós, laktató, és rengeteg. Nem is tudom, sikerül-e min megenni. Legközelebb azt hiszem, kisebb adagot készítek. :D
Ne feledjem a maradék tojásfehérjéből készült habcsókokat sem, amit le sem fotóztam, de fogy rendesen. :P
Ezek, kiegészítve a napi csavargásokkal, főzéssel, háztartással, kitöltötték az időmet, nem volt idő unatkozni. :)
Most meg jobb, ha megyek, és megnézem, hogy a krumplis pogácsához a héjában főtt krumplit nem égettem-e le. Ahogy ismerem kétbalkezem, tuti. De sebaj, ismeritek a mondást: van mááásiiik! :D

Pusza,
Sophie